Ha betakarózom, melegem lesz tüstént,
Ha nem, szúnyogoktól kapok fájó tüskét!
Nem jó ez sehogy, csak hempergek az ágyon
S a jó hűvös téli éjszakákra vágyom.

De eljön majd az is, s jól ismerem magam,
Mikor még dunna alatt is vacog fogam
S ej, bizony akkor is fohászkodnék éjjel,
Hogy teljék meg szobám csöppnyi melegséggel.

Nem tetszik ez nékem, ilyen ez az élet,
Mindig az voln` a jó, mi erre nem téved.
Ordítanék most, hogy keljen föl a város!
Mindenki alszik, - de én nem vagyok álmos!