Riadt, fekete pillangó
a Bánat - magány sötét
üvegfalának csapódik
és lehull... tépett, szomorú
szárnyak vergődő táncot
járnak, s a Fény nincs sehol
síró hangok neszeznek, és
árnyékok legyeznek áttetsző
homályos falon... kint hajnal
ébredez, utolsó, halál-tánca ez
vagy kirepül a tárt ablakon?