A mellkasomon nehéz, lomha béka ül,
valaki - nem messze - fals hangon hegedül,
fülemben zaj, tüdőmben nyíló szmogvirág...
Nem! Nem érdekel a világ!
Nincs! Nincs kedvem most játszani!
Bölcsnek, jónak, kívánatosnak látszani,
és nem akarok ma másoknak sem fájni!
Végre nem látszom, s nekem sem kell látni!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
