Két világ közt élek,
Álom és valóság kettőssége.
Az egyik hit és remény,
A másik rideg és kemény.
Az egyik egyszerű és boldog,
A másikban nehezek a dolgok.
Te melyikben élnél szívesen,
A fekete-fehérben vagy a színesben?

Talán én túl sokat élek az álmokban,
S észre sem veszem, ahogy a dolgok változnak.
Lehet, mihamarabb fel kéne ébrednem,
S megérteni, mit eddig nem értettem.
Álmokból születik a boldogság,
De hogy éljen, ahhoz kell a valóság.