Most mi következünk, hát indulhat
a Háború
Volt-e még egy év, hogy az ember
Nyugodtan aludt?
Mint a dominó, úgy dől össze,
Egy gyenge szellő selymes érintésére,
Országról országra, a gondosan felépített
Önkényuralom.
Nagy úr az éhség, a szegénység,
A nemzeti büszkeség!
A nagy hatalom.
Ma felszálltak a repülők,
Líbia felé,
Ahol mártírnak érzi magát a
Népirtó.
Szívszorító 2011
A természet hadat üzent
Halált hoz napról napra,
Kivédhetetlent.
Mit se törődve lázongó
Bolygónkkal,
Acsarkodunk egymásra.
Mint a veszett kutyák.
Ma felszálltak a repülők
Líbia felé,
Döntés született, kezdődhet
a Háború!
Hány embernek kell
Meghalnia,
Hogy átrendeződjön a
Világpolitika?
Atomfelhő száll a tenger felett,
Romok alatt halott emberek.
Gyászol a világ, és retteg.
És mint a dominó egymásután,
A felsőfokon álló civilizáció,
Halálra osztja a halált!