Az ember gondolkodik, és előre tervez
S gondolja még az idő is neki kedvez,
Annyi kín, szenvedés és csalódás után
Vérző szíve ismét csak néz előre bután
Hiszékeny és már előre őszintén reméli
A következő szinte már most is megéri
Hibáiból talán nem is fog tanulni soha
Keserűen néz magában előre, és mondja
Megint nem jött el a várva várt csoda