Versek az életről

Salánki Emese: A szenvedély rabja

2019. április 20. - smsfan

Poros paplanként ölel szorosan a ragaszkodás,
melyből sietve menekül
akarat és szabad gondolkodás.
Íme a szenvedély rabja,
kit minden nappal mélyebbre csalogat az őr,
a szenny őre, ki kacagva a homályból előtör.
Füstjében tapogatózol.
Megragad, majd táncra kél veled,
s füledbe súgja,
milyen lenne nélküle az életed.
Homlokodra mázas csókot tapaszt,
s a kábulat lassan a földre rogyaszt.

A bejegyzés trackback címe:

https://versekazeletrol.blog.hu/api/trackback/id/tr88221906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.