Versek az életről

Jónás Tibor YoTi: Elmondhatatlanságtalanul

2019. január 02. - smsfan

Színteleníthetetlenségtelelenül
Nőtt álmod az égbe a lét elején.
Megfékezhetetlenségtelenül
Gyúlt tüzed az éjben a hegy tetején.

Felforrósíthatatlanságtalanul,
Mint nyáron, a tarlón a kévekötő.
Megkomoríthatatlanságtalanul
Jött feléd a tájban a messze jövő.

Ujralélegeztethetetlenségtelenül
Fúlt lányba a vágyad, a dús szerelem.
Megismételehetetlenségtelenül
Gyúrt napot a mába az új kegyelem.

Elfeledhetetlenségtelenül
Élt hited a szívben a láng dalokon.
Elreményteleníthetetlenségtelenül
Hullt lelked a mélybe a gáncs szavakon.

Felgyarapíthatatlanságtalanul
Ért utol a féreg, a rút epekő.
Megaggastyáníthatatlanságtalanul
Vár mától az éjben a bús temető.

A bejegyzés trackback címe:

https://versekazeletrol.blog.hu/api/trackback/id/tr28222834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.