falfirka lett az életem:
felébredve egy rossz napra
graffitizte egy tűzfalra
a bal lábbal kelt Isten -
- így immár jövőm sincsen,
jelenem is egyhangú, sivár,
erre már szürke őszi köd jár
mázolt világom - végzetem
a sivár utat nézhetem,
s a kopott macskaköveken
nem jár más már, csak
ezernyi fásult idegen