Kicsiny falum, ott lakom,
Székem vár a teraszon.
Én faragtam tavasszal,
Kéne mellé egy asztal.

Nyári napnak hevében,
Teremtőnek kegyében
Elkészült az asztalom,
Poharamat rárakom.

Ősz van, bor a pohárban,
Nem esik jól magában.
Friss kenyérért szaladok,
Attól talán jóllakok.

Kenyér s bor az asztalon,
Hópehely a vállamon.
De jóllakni itt fáj nagyon,
Télen, egyedül a teraszon.