Szövögetvén álmok hadát
S egyszer megélni kalandját,
De szép gondolatokat
Fűzvén fejembe
Már-már valósággá válva
Látomásom támad,
Miben benne foglaltatik
Hosszú évek sora
Ismeretlen arcok egész bolya,
S magamat kívülről látván
Felriadva éj sötétjében
Rájövök
Keresem még helyem a létezésben.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
