Időnként az élet oly béna,
majd könnyelműen léha.
Néhanapján a zene oly lágy,
s felfokozódik a vágy.
Elvétve a színek sötétek,
az arcok töredékek,
és a napok elmosódottak,
majd mogorvák, laposak.
Esetenként a kérdések értetlenek,
meglehet, gyerekesek és éretlenek.
Néhanapján az eső bódult, mámoros,
közönyösen koppanva is káprázatos.
Koronként minden oly zavaros,
tompán érzéki vagy haragos.
Sűrűn a bonyolult épp egyszerű,
lehet meglepően is keserű.
Tán az egyszerű is bonyolult,
lehet álmosan eltorzult.
Ha már az árnyék is fényes,
csupán csak bűvésztrükk az élet.