Már csak az emlékekből élek,
a múltam az, mi néha boldogít,
voltak szép szerelmek,
boldog álomképek,
ma már semmi sincs!

Ráhúzta szürke leplét az élet,
szakadt kis életemre,
nem maradt más csak vágy,
egy jobb jövő reménye.

Turbékoló galambként éltem egykor,
most síró kis varjú lettem,
Tudom - ezt érdemeltem,
amim volt sosem becsültem!