A világ egy nagy-nagy kocsma
Hol nehéz józannak lenni,
Óborát az élet hozza
Muszáj inni, nincs mit tenni...

Idén először a pultnál
Ismét a Januárt látom,
Szuszogva szundít, furcsán áll,
Másnapos szegény barátom...

Január mögött a sorban
Ott toporog a Február,
Nem hisz másban csak a borban
Most is éltető fröccsre vár...

A Március is sorban áll,
Hogy végre egy felest kapjon,
Izgatott, türelmetlen már,
Nehogy néki ne maradjon...

Eljött már e víg hónap is
Kissé furcsán megy előre,
Nótázgat már az Április,
Dübörög a kocsma tőle.

Pálinkát iszik a Május
Hamarjában le is húzza,
Ő csupán egy virág árus
Kinek erre vitt az útja...

Június lép be az ajtón
Ő csak sutyiban iszogat,
Felhörpint egy koktélt mohón
Sárgát iszik vagy pirosat...

Hazajött trópusról a nyár,
A Július van itt megint,
A jéghideg sör reá vár,
Gyorsan elfogy rendszerint...

Az Augusztus egy császár,
Nagyképűen whiskyt iszik,
Berúgott nem tud menni már,
Tán józanítóba viszik...

Részeg disznó ez a naptár!
Vedel ő is a Szeptember!
Elhagyta szerelme a nyár
Szíve darabokban hever...

Október kiáltja: "Igyál!"
Szeptember énekelj, nevess!
Nő miatt soha ne sírjál,
Ha netán berúgsz el ne ess!

Füstös kocsma sötét mélyén
Álmos November iszogat,
Bepiázott ő is szegény,
Valami verset írogat...

Itt az utolsó hónap is,
Hisz véget ér minden egyszer,
A kocsmában táncol ő is,
És pezsgőt bont a December.