Versek az életről

Versek az életről

Nyiraty Gábor: Születés és halál

2016. szeptember 28. - smsfan

Az életem rongyos papír,
Akar engem, mégis taszít.
Próbára tesz, kínoz, gyötör,
Alig marad nekem öröm.
Döntésre kényszerít a sorsomról,
De az megvan írva, mégis sodródok.
Hazugság tán az egész a nagykönyvről?
Miért lesz nehéz súly minden halk könnyből?
Kik vagyunk mi, emberek? Ki vagyok én?
Haldokló szivárvány, vagy vakító fény?
Mindegy. Egyiket sem lehet sokáig nézni,
Hát hogy lehet akkor így élni?!?
Eltűnni csendben, vagy itt maradni,
Mindkettőt nehéz elfogadni.
Az életem. Az, amiért születtem,
Most miért fordul ellenem?
Legnagyobb öröm a születés,
És utána csak a halál csodaszép.
A kettő közt van az élet,
Amit vagy elfogadok, vagy vége.

A bejegyzés trackback címe:

https://versekazeletrol.blog.hu/api/trackback/id/tr148221730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása