Néma csendben ülök,
csak az óra ketyeg
monoton ritmusa
múlatja a percet.
Értelmetlen mentek,
tétlenné tettek.
Nem mozdul már semmi,
percek telnek: ennyi.

Egyik a másikba
zuhan a múltamba,
mi előbb jövőm volt
ma már csak múltat költ.
Minden tárgy esetlen
élettelen csendben.
Nem mozdul már semmi
percek telnek: ennyi.

Félbehajtott könyvből
szépeket meséltek,
kávéscsésze, kanál
általam éltetek.
Így maradnak tétlen
értelmetlen létben.
Nem mozdul már semmi
percek telnek: ennyi.