Versek az életről

Versek az életről

Budai Zolka: Remete

2015. december 24. - smsfan

Élt régen egy szegény legény, Remete,
Nem volt aztán sosem ékes szerepe,
Ám egyszer oly nagy megbizatást kapott,
Hogy jajj, az neki boldogságot adott!

Tehenész ember bízta meg a fiút:
" - A szegénységből fiam, egy a kiút:
Van nekem húsz tehenem meg egy bikám,
A fekete az, a legnagyobbik ám!

Az éjperc alatt találj köztük helyet,
Vederszámra gyűjtsd be mind, mi van tejet,
S én bögrénként adok forintot, tizet!"
Hűlt a fiú: "Ennyit senki nem fizet!"

Úgy is tett majd, mint azt gazdura mondta,
Az éjfél jött, ő két marékra fogta
A vedreket, mit csak környékén talált,
S útjának indult, hogy megtartsa szavát.

Ki is ért, hol a tehenek legeltek,
Méla bőgéssel jöttére feleltek.
Állt, - s az árnyak úgy ballagtak körötte,
Hogy midőn látta majd guta ütötte.

Töprengett: "A bika, hát melyik lehet?
Melyik az, melyiktől tejet nem vehet?"
Síránkozott könnybe hullva Remete:
" - A sötétben minden tehén fekete!"

A bejegyzés trackback címe:

https://versekazeletrol.blog.hu/api/trackback/id/tr578221072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása