Az ég tudja mire vársz,
S csak ö sejti mire vágysz,
Sóvár szívvel bámulod
A sok gyönyörű csillagot
Sötét az éj,
De a szemed belelát a messzeségbe
S a lelked vele repül,
eltűnik a semmiségbe,
A sok csillag azt gondolja,
Csak egy porszem semmiség
Te meg ember azt hiszed,
Tán elvitte a messzeség.