Minden dobbanásnál üres visszhang
Süket, néma, fakó hang
Kísért a sötétben, éjeken át
Megreszketve, ajtót fát
Bebocsátásért esdekel
Mint azok kik csatában estek el
Itt áll és némán ordít mind
Nézz és lásd őket ott kint
Bennük is üres fakó a némaság
Bennük is ugyanaz a féktelen vadság
Őket is ugyanaz a hideg rázza
Velük együtt állok kint fázva
Bennem is az lüktet fáj, és ég
Végtelen mint a hatalmas kék ég
Bennem él bennem tombol
Itt belül pusztít rombol
Fekete és gonosz
A nyakam köré vont kötél szoros
Kényszerít megvadít
Elpusztít megvakít
Könyörtelen és vad
Mindenki előle szalad
Gyilkol és élvezi
Imád vétkezni
Bennem él én vagyok ő
Szívem helyén reves kő
Minden dobbanásnál üres visszhang
Süket, néma fakó, hang