Rebegtetem pilláimat és mosolygok.
Nem sírok, nem rettegek és nem is szorongok.
Csak élek, csak szállok tovább a pillanattal.
És nevetek örülök másokkal.

Ilyenkor még a temető is vidám,
Kik elmentek nevetve néznek le rám.
Csak élek, csak szállok tovább a pillanattal,
És nevetek örülök másokkal!

Egy napon én is csak egy csillag leszek...
És kacagok mikor le-le-lesek.
Csak éljek még, csak szállhassak a pillanattal!
Mielőtt lelkem vész el a titkaimmal.

A titkok sem titkok, ha mások tudják,
De a szeretet akkor is az, ha mások hozzák.
Csak szeressek, csak létezzek sok időre,
Csak nevessek hangomat nem szégyellve!