Ó ember!
Állj meg egy kicsit!
Szavam figyeld.
Óráid, s napjaid száma
nem végtelen.
Ha gyarapítod csak bűnöd,
buja léhaságban élsz.
Nyugalmadat így nem leled.
E földi lét is lehet,
"mennyország"
Úgy élj hát, méltón ehhez!
Ha szóra nyílik szád,
Csak igazat szólj!
Nemkülönben inkább hallgass!
Bölcsebb így lehetsz.
Mindig jó szívvel cselekedj.
Ármány hazugnak ne dőlj be!
Fogadd hát intelmül, e gondolatot!
Szeresd családod, s felebarátid!
Hozzájuk őszinte, nyájas légy!
Hisz éltedben ők,
a legszorosabb kapocs.
Gyermekeid, szépre, jóra tanítsd!
Hű magadhoz csak így lehetsz!
Ha tiszta marad szíved,
Élted, boldog lesz, s
vidáman múlnak napjaid.
Melyek lassan, peregnek,
mint a homokszemek.