A vöröslő, hulló levél
a nedves, barna földre ér.
A lecsupaszodott ágak
a komor égbe kapaszkodnak.
Az ősz a tájon szétterül.
A kertben vagyok egyedül.
Vízcsepp csillan itt az ágon.
Álom ül az egész tájon.
A vöröslő, hulló levél
a nedves, barna földre ér.
A lecsupaszodott ágak
a komor égbe kapaszkodnak.
Az ősz a tájon szétterül.
A kertben vagyok egyedül.
Vízcsepp csillan itt az ágon.
Álom ül az egész tájon.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
