Cipellőm hangosan
kopog a korzón,
akár az esőcseppek
a matt ablakon.
Orcám szegletében
mosoly bujkál valahol,
fejecskémben kósza
gondolatok lebegnek,
akár a pillangó,
hirtelen odébb libbennek.
A fákról sárguló
levelek esnek
avarként a földre,
Lám, itt az őszapó,
nyomában aranyló
levéltenger kúszik,
merre szem ellát,
minden aranyárban
úszik...